103.Várj még !

Nagisáék végülis otthagyták Akagit,és elmentek a tisztás szélére.
-Nagisa...Bocsáss meg,hogy megkérdezem,de nem ülhetnénk le enni,úgysem tudtuk befejezni...-próbálkozott Miki.
-jaj Miki,azt hiszed nem látok át a terveden? Meg akarod várni a kis barátod.De hidd el,ő nem jön.Nagyon is jól érzi ott magát.-mondta sértődött hangon.
-De miből gondolod ezt ? -kérdezte meg Maya.
Nagisa már majdnem kiabált,de aztán rájött milyen törékeny is most a lány,s ezért inkább csak annyit mondott:
-Magam láttam.-mondta kurtán.
-Aha.-s azzal leült és elővette az ennivalóját,Miki példáját követve.
Mikor már épp befejezték az evést,egy alak jelent meg az erdő szélén,akiből mindenféle virágillat áradozott.
-Fúj Akagi.Mi ez a pacsuri szag? -kérdezte miki a fiútól,aki ettől eléggé zavarba jött.
-Ó,hát ez ? Ez csak a fürdő illata.
-HOGY? MÉG FÜRDŐZTÉL IS AZZAL A NŐCSKÉVEL?-háborodott fel Nagisa.
-Ne...nem,dehogy is.Miket képzelsz te lány? -így Akagi.
-Na most hagyjátok abba.-szólt közbe Maya,akinek már elege volt a folytonos veszekedésekből.-Nem veszitek észre milyen gyerekesek vagytok?Képesek vagytok egy ilyen kis dolgon összeveszni,mikro...mikor valakinek..-s itt egy könnycsepp gördült le az arcán,de hamar letörölte,s elfordult.
Nagisáék némán álltak egymás mellett.Miki szúrós pillantást vetett rájuk,mire Akagi intett Nagisának,és arrébb mentek.
A lány zavartan nézett a fiúra.
-Akagi...öhm...tulajdonképpen AZT csináltátok?-Akagi először az fejéhez kapott,s majdnem kiabált,de aztán sokkal jobb ötlete támadt.
-Nem szívesen beszélek az ilyesmi dolgaimról,de ha már megkérdezted....ez a csaj valami fantasztikus.-Nagisa kapkodta a levegőt.
-Ti..ti...tényleg azt csináltátok ?-dadogott a lány sápadtan.
-De mégis mi az az azt? -kérdezte ártatlanul Akagi.
-Hát tudod...mikor egy férfi és egy nő...hát jaj,tudod te azt.
Akagi nem bírta tovább tartani magát,kitört belőle a nevetés.
-Te...te milyen kis pervelz vagy Gisa-chan...
-fuldoklott a röhögéstől a fiú.
Nagisa pedig dühbe gurult,s püfölni kezdte a fiút
-Szóval végig csak hazudtál?Nem is történt semmi! Pedig már annyira félt...Áh semmi! - ekkor abbahagyta a verekedést,s hátat fordított a fiúnak,visszaindulva Mikiékhez.
De ekkor hirtelen a fiú kezét érezte a sajátján.
-Nagisa!Kérlek ne haragudj..nem szerettelek volna megbántani.-mondta,s mélyen a lány szemébe nézett.Egy örökkévalónak tűnő másodpercig nézték egymást,majd Nagisa törte meg a csendet.
-Jó.Nem baj.De most már menjünk-mondta zavartan.
-Ne.Várj még! -mondta Akagi.
Nagisában pedig újra felvillant a remény fénysugara.