112. A szerelem kiteljesedése

-Te...te is ? -nézett rá Nagisa úgy, mint aki nem hiszi el a dolgot..Persze ezt Akagi nem láthatta, mert sötét volt.
-Még hányszor mondjam el ? -nevetett fel Akagi.
-Ó,hát sokszor -kuncogott Nagisa még mindig Akagi szorításában.
-Meg fogsz így fázni. Tiszta víz a ruhád.-mondta a fiú,komoly hangon. -s levette a felsőjét, majd a lány kezébe adta.- tessék, vedd fel.
-Öhm...jó..köszönöm. -mondta, s távolabb húzódott, levette a saját, vizes ruháját, majd felhúzta Akagiét.
-Kész vagy ?-mondta a fiú.
-Igen, köszönöm. -mondta zavartan Nagisa.
-Gyere ide..-suttogta Akagi,s magához húzta a lányt.- melegítsük fel egymás, mert rettentő hideg van .-ekkor vette csak észre Nagisa, hogy Akagin nincs felül semmi.
-Jaj,ne ! Így meg fogsz fázni ...-mondta ijedt hangon.-de most Akagi ölében ült,és így melegítették egymást.
-Oh,miattam ne aggódj...itt vagy nekem Te.-mondta, Nagisa pedig majd elolvadt "Oh, milyen kár,hogy sötét van " -gondolkodott el magában
-Tudod...soha nem gondoltam volna, hogy egyszer mi ketten...így ...-kereste a szavakat Nagisa.
-De miért? Annyiszor próbáltam a tudtodra hozni mit érzek ....
-Igen ? Hát...emlékszek mikor nagyon beteg lettem ? -kérdezte Nagisa szigorúbb hangon.
-Még szép..úgy féltettelek.......
-Nahát ,az előtti este hallottam a Mikivel való beszélgetésedet.-mondta a lány bizonytalanul.Akagi gondolkodni kezdett, s mikor beazonosította a napot,így szólt:
-De hát ha hallottad ,akkor mért haragudtál meg rám ? -kérdezte Akagi ártatlanul, mire Nagisa magasabbra emelte a hangját:
-Hogy MIÉRT ? Hát mert azt mondtad : " Nekem ő csak egy barát..nem tehetek róla, nem érzek iránta többet" . Akkor miért hülyítettél ? -nézett rá Nagisa szúró tekintettel ,nem tudván hogy épp egy sziklakő felé néz...
-Nehogy azt mondd, hogy te azt hitted rólad van szó...Jaj, kicsim..hát én nem rólad beszéltem, hanem egy másik lányról...és te emiatt nehezteltél rám ? -kérdezte lágy hangon a fiú.Nagisa pedig alig akarta elhinni....mennyire ostoba volt.
-O,de buta vagyok...-értette meg Nagisa.....-de Akagi ekkor közel hajolt a lányhoz,s megcsókolta.
Még sokáig voltak fenn, és nézték csöndben a kis résen beszűrődő Hold fényét, s a csillagokat.Aztán pedig egymás ölelésében elaludtak , bár amit ekkor éreztek az is felért volna egy álommal.