| 
 104.fejezet  2005.10.03. 16:28 104.A rejtélyes kép
 Nagisa már azt hitte Akagi valami szépet mond neki...vagy ami annál is jobb.Megcsókolja.De ehelyett a fiú előhúzott valamit a zsebéből.Egy aranynyakláncot,amin egy szív volt.Nagisa nyakláncát,amit még kiskorában talált.Egy fiú,egy lány és szülők voltak a fényképen, ami a szívben volt.A kislány Nagisa volt.De a többi embert nem ismerte.Nem is emlékezett rájuk.Csak azt tudta,hogy mióta él,ez a nyaklánc az övé.A szülei sem tudták megmondani honnan van.
 -Ezt elvesztetted ma.-mondta Akagi,és a lány felé nyújtotta a láncot.
 -Oh.Köszönöm.-mondta halkan a lány,s el akarta tenni a zsebébe azt.Akkor veszíthette el,amikor olyan dühösen rárontott a két fiatalra..Asukára és Akagira,akik feltűnően jól szórakoztak.Mikor Nagisa erre gondolt,görcsbe rándult a gyomra.
 -Nem veszed fel?-kérdezte Akagi.
 -Hát...nehéz becsatolni.
 -Majd én segítek.- azzal odalépett a lányhoz,s a láncot rátette,majd összkapcsolta.
 -Köszönöm.-mondta zavartan a lány,a fiú pillantását kerülve.
 -Ők kik?-kérdezte a fiú-azok az emberek a képen.Az a nő annyira ismerős.Mikor megláttam..nem is tudom-s itt a szívére tette a kezét-mintha már kiskorom óta ismerném őt.Pedig nem tudom ki ő.
 -Ez érdekes.Mert én sem tudom.Kislány voltam még mikor megtaláltam a holmiijaim között.Anyuék sem tudják kiket ábrázol a kép.De az biztos,hogy a kislány én vagyok.
 -Hát ez érdekes.Hogy a szüleid nem tudnak róla,hogy hol készült rólad ez a kép.
 -Szerintem tudják.Csak nem akarják elárulni.Mert akárhányszor rákérdeztem zavarba jöttek.
 -Akagi! Nagisa! -hallatszott ekkor a kiáltás a tisztás felől. -Hol vagytok? -kiabált Miki, s ebben a pillanatban fel is tűnt a fiú.
 -Hát ti? Mit csináltok itt?
 -Nem te küldtél el minket ? -kérdezte Akagi fáradt hangon.
 -Ja.- mondta Miki bambán.- Indulni kéne. Nem?
 -Rendben. menjünk.
 
 
	            |