| 
 118.fejezet  2005.12.17. 18:38 118. Mi lesz a vége?  Hogy mi ? -lehelte ki a lány erőtlenül a szavakat.
 -Nagisa.Én szeretlek,de nem jó így nekünk.Mikor harcolunk, folyton attól rettegek mikor történik veled valami baj.Ráadásul ...-itt abbahagyta,mert Nagisa szemei megteltek könnyel,mikor a fiúra nézett.
 -Ne keress kifogást ! Ez egyszerű - mondta megalázkodva - nem azt érzed amit én .
 -Dehogynem !Én is azt érzem amit Te ! Szeretlek.De félek is.-magyarázkodott a fiú, de a lány körül mintha minden megszűnt volna. Csak a szíve fájt , de az elviselhetetlenül.Megfordult, s szép csendes léptekkel ,megalázva kiment a szobából.Maya kinn ült a konyhában, s mikor meglátta Nagisát, nagy szemeket meresztett,felpattant,és a lányhoz szaladt.
 -Mi történt Nagisa ? -kérdezte tőle, mire a lány a nyakába borulva zokogott.
 - Ne sírj !! Mi a baj ?? -kérdezte tőle Maya ismét, mikor már a szobájában ültek.
 -Akagi...szakított velem ! -mintha ki végül Nagisa.
 -Hogyan ?? De hát ő szeret téged..-mondta Maya,de aztán elbizonytalanodott- vagy..nem ? Biztos csak félreértettél valamit. Nem igaz ???- kérdezősködött a lány.
 Nagisa - bár szaggatottan - de elmesélte neki a történteket ,majd a gyűrűjére nézett, ami most hófehér volt. Világított, és jéghideg volt, szinte már csípte a hideg.
 -Mi ez ? -nézett Mayára a könnyes szemeivel ,ijedten.
 -Azt hiszem..Akagi......érzései...megváltoztak.- Mondta Maya.
 -De hát mi ez ,hogy fehér? boldogság ? Szomorúság? nem értem...-hajtotta le a fejét a lány.-ne haragudj,de most kicsit egyedül szeretnék lenni.-mondta Nagisa,és kiment a szobájából a sajátjába.A függönyöket elhúzta, hogy korom sötét legyen,és erőtlenül zuhant be az ágyába.a fejét a párnába temette,s úgy sírt. nem tudta miért történtek így a dolgok. Miért nem lehet Akagival ?Tényleg nem szereti a fiú ?Legszívesebben elbújt volna egy lakatlan szigetre, bement volna egy házba, bebújt volna egy ágyba, s ott addig álmodott volna a szebb időkről,amíg a borús felhők el nem vonulnak feje fölül...
 
	            |