-Egy pillanat ! Honnan tudjam,hogy valóban te vagy az ?-kérdezte gyanakodva Maya.
-És én honnan tudjam,hogy nem Fujkeido oldalán állsz ?-így Nagisa.-Nem vagy egy aprócskát üldözési mániákus??
-Na jó.Inkább mesélj nekem magadról....És akkor talán elhiszem...-mondta a lány,s leeresztette kardját,de azért félszemmel még mindig Nagisát nézte.Felült a ház melletti kis keritésre.Nagisa is követte példáját.
-Nagisa vagyok,és Fujkeido ellen harcolok.Akagi Aranyseregébe csak úgy tudtam belépni,hogy férfinek öltöztem..Jó mi ?-s elnevette magát.
-Ezt nem hiszem el..Férfinak öltöztél? És nem féltél,hogy lebuksz ? -kérdezte csodálattal Maya.
-Hogyne féltem volna.Egy hónapig játszottam így,de mindennap attól féltem,mikor visz el egy szívroham...Teljesen kikészültem.
-És Akagi úrfi tényleg ki meri mondani annak a gazembernek a nevét ? Úgy hallottam,csak ő,leghűbb társa meri ezt megtenni.Én sokáig nem mertem ...De aztán egy napon...Mikor elmentem Yumival az erdőbe,gombát szedni,és visszatértem....Ó....-s nem bírta tovább mondani,szipogni kezdett.De aztán összeszedte magát,s folytatta történetét-Mikor Fujkeido emberei fellázadtak a régi rendszer ellen,és a császárunkat és családját elfogták,a császár embereit mind kivégezték.Apám a császár egyik fő embere volt....Így hát ,mikor Fujkeido hatalomra került,első cselekedete volt,hogy eljöjjön,hiszen apám tudta a birodalom titkait,és a császári család hollétét is....De apám nem árult el neki semmit.Jó barátságban volt a császár családjával...Ezt tudta Fujkeido...És mikor hazaértünk húgommal,a házunk körül minden lángolt...Fujkeido,és apám harcoltak...Anyám pedig a földön feküttt.Élettelenül...Apám élete végégig harcolt,nem adta fel.Mikor már majdnem legyőzte Fujkeido,mert én csak akkor értem oda,megsebeztem Fujkeidot.S ő pedig elment.Attól tartva,hogy meglátom arcát....A maszkot ugyanis lemetszettem arcáról.S jól láttam amint vér szivárog ki a maszk alól....
-Akkor te láttad Fujkeidot ????