113.Megtalálva

Reggel madárcsicsergésre ébredtek,és a résen beszűrődő napsugarak simogatták az arcukat.Nagisa nagyot ásított,majd álmos szemekkel nézett a fiúra.Ő már rég fenn lehetett,mert egy cseppnyi fáradtság nem tükröződött a szeméből.
-Mit csinálsz ?-kérdezte mosolyogva a lány.
-Téged nézlek.-mondta röviden a választ a fiú,s végigsimította a lány arcát meleg kezével.-Egy életen át képes lennék itt feküdni,és nézni Téged....de...mennünk kéne.Mikiék már aggódnak.
-Igazad van....-gondolkozott el Nagisa. - már egy egész napja eljöttünk.... -s aggódó szemekkel nézett a fiúra...
-Jól van..akkor induljunk.-s egy csókot lehelt a lány ajkára,majd felálltak.-Gyere ! -és a kezét nyújtotta Nagisának.
-Várj...a ruháim már megszáradtak.Felveszem.
-Rendben,kinn megvárlak.-azzal kiment a barlangból.Nagisának az összes porcikája fájt....bár Akagi nagyon is kényelmesnek bizonyult,mégsem a legjobb alvó póz volt az ölében aludni.Felvette a ruháit,majd nagyot nyújtózott és kiment a fiú után,s odaadta neki a saját ruháját.
-Arigatou*-mosolygott rá a fiú...majd a nyaka fölé emelte a pólóját,s magára húzta.-Mehetünk.-és megfogták egymás kezét.
-Ha jól emlékszem, erre kell menni ! -mutatott Akagi egy kis ösvényre.Nagisa pedig a homlokára csapott.
-Hogy ezt én mért nem vettem észre...
-Sötétben ? Úgy elég nehéz lett volna.-mondta a fiú huncut mosollyal a szája szélén...
Végig mentek az ösvényen,egymás kezét fogva ,s mikor megérkeztek a kis házhoz,Mikibe botlottak,aki épp Midoriékat etette.
-AKAGI ?NAGISA!!! MEGJÖTTEK .....! HAHÓÓÓ Maya ! Megjöttek ! Hazajötte....-s ekkor elállt a szava,mert most vette csak észre,hogy kéz a kézben futnak feléjük.-És...még mi aggódtunk értük...Maya..ne aggódj..Túlságosan is jól vannak ! -mormogta lezsibbadva az új fejleményektől.Ekkor Maya csapta ki a faház ajtaját,s rohant egyenesen fejéjük,majd Nagisa nyakába ugrott.
-Ó,Nagisa ! Annyira aggódtam !!!!!! Úgy örülök,hogy jól vagytok....-s olyan szorosan átölelte,hogy majd kiszorította a lányból a levegőt.Miki is odakullogott hozzájuk,s ő is Nagisa nyakába ugrott.
-Igen Gisa!!! Olyan jó,hogy itt vagytok .... -mondta-közben Nagisa derekát tapperolva- ,s egy könnycsepp gördült ki a szeméből...Majd egy kezet talált a vállán....Akagiét,aki féltékeny szemekkel nézett rá.

* arigatuo-japánul: köszönöm