Nagisa napja nagyon keményen telt.Akagihoz hasonló edzőt életében nem látott.Nagyon jó tanár volt,de nagyon szigorú is.
Attól kezdve,hogy Akagi beállította Nagisát a körbe,szinte pihenés nélkül dolgoztak.
Nagisa már tíz perce forgatta a botot anélkül,hogy elejtette volna.Nagyon büszke volt magára.Folyamatosan tudta pörgetni.
Akagi ezt látva így szólt :Na,látom csak nem vagy menthetetlen.Akkor most jönnek az ütések.Próbáld a jobb vállamra ütni a bot végét.De a védő pontra.-A harci ruhák vállán és térdén,sőt még helyenként a mellkason is volt fémvédőréteg,amit japán motívumok díszítettek.Nagisa széthúzta a száját: - Biztos,hogy üsselek meg?
-Jaj,Shuyamin,üss már.-és már mutatta is,hogyan kell.Nagisa majd hátraesett,de aztán végülis Akagi hátulról elkapta.A lány zavarát leplezve állt föl.Pörgetett kettőt a boton,mire később rájött,hogy a figyelem elterelését szolgálja,és döfött egyet.Az ütés pontos volt.Annyira ,hogy a fiú meglepettségében kizökkent biztos tartásából,és puffant egyet a földön.Bambán nézett a lányra,aki nem győzte a bocsánatkérést.De Akagit ez nem érdekelte.Még mindig nem akarta elhinni a történteket,és elismerően szólt a lányhoz :
-Ö...hát Shuyamin.Ugy látom eléggé alábecsültelek.Ez igazán szép volt.Gratulálok.-és már nyújtotta is a kezét.Egyben a gratuláció miatt,másrészt mert a hátsója eléggé sajgott az eséstől,és a felállást ez megkönnyebbítette.
-Jaj.Köszi.-a lány már meg akarta kérdezni,hogy fáj-e valamije,de aztán eszébe jutott,hogy ő most fiú.
Ezután,még megtanulta a has ütéseit,és még pár formáját.Miután a botokkal végeztek, Akagi fogott két deszkát,és szólt a lánynak,kövesse.Kimentek a tóra.Akagi a deszkákat ráfektette a tó egy részére,s így szólt Nagisához:
-Én még a parazsas módszerrel tanultam,de nem akarok könyörtelen lenni,az majd holnap jön.Te a vizen csináld !-
ez már nem tettszik.-gondolta a lány,de Akagi már folytatta is mondókáját.
-Tehát.A két deszkán helyezd el a lábaid,és karjaid.Száz fekvőtámaszt kérek.-Mikor Nagisa ezt meghallotta,majd beesett a vízbe.
-Hogy miiiii? A vizen akarod,hogy fekvőtámaszozzak?És ha beleesek?-kiabált a lány.
-Hát,ha akarod,nekem jó a parázs is.-mondta mosolyogva a fiú.-Még szerencse,hogy mosolyog,különben megfojtanám.
De melyiket válasszam,ha beleesek a vízbe,könnyen lebukhatok,hogy lány vagyok.De ha viszont a parázsba esek...
-Te szadista vagy !!! Egy őrült !!!!- szakította meg Nagisa a saját gondolkodását az üvöltéssel.
-Ha akarod,csinálom én is.Úgyis erőben kell lennem.Éjszaka támadás várható.
-MIiiicsodaaaaaaaaaaa???????????Milyen támadásról beszélsz?-kérdezte a lány,aki már a fáradtságtól alig élt.Sápattan nézett a fiúra.
-Éjszaka állítólag támadásra lehet számítani,de semmi sem biztos.Készenléti állapotban kell lennünk.Nem tudom,hogy magammal vigyelek-e,vagy itthon hagyjalak?-úgy látszott tényleg aggódik a döntés miatt,de a harc kevésbbé izgatja.Látszott rajta,hogy már sok csatát megélt fiatalkora ellenére.
-De hát kik támadnak meg ?-kérdezte Nagisa naivan.
-Hogy kik? Hogy lehet ilyet kérdezni?-pipult be a fiú,a döbbenettől-Évek óta Fujkeido uralkodik rajtunk,ő fosztogatja ki az olyan szegény nőket és lányokat mint pl. Sen,aki mióta idekerültem főz rám.-na már megint az a csaj.-gondolta Nagisa.-És ő öli meg a szerencsétlen tehetetlen embereket,az ártatlan gyerekeket...És még kérdezed ki a rossz?-Úgy látszott Akagit nagyon felzaklatta ez a téma.Vajon ki lehet az a Sen , és mióta
van Akagi ebben a világban?Ki is ő valójában?Hol vannak a szülei ? -merültek fel a lányban ezek a kérdések.

folytatása következik