-Hááát akkor mi volt az a robbanás ? -üvöltött át Midoriról.Már a levegőben voltak...Egyszerűen lenyűgözte a repülés.Ahogy a szél ellenáll a testének.A friss levegő.A látvány,ami a szeme elé került... de most mind ez nem számított.Most nem érezte azt a bizsergő érzést,hogy repül.Most nagyon aggódott.
-Az a hang Miki volt.-kiáltott Át Akagi neki.Nagisa semmit nem értett.Ki az a Miki ? Ő gonosz ? Vagy éppen Akagi barátja,és most baja esett ? Bár Nagisa azt sem tudta,ki az ,és ,hogy jó-e,nagyon félt.Hátranézett,és észrevette,hogy már rég
a hátuk mögött hagyták Akagi otthonát.Egy tó fölött szálltak épp.Gyönyörű volt...tele növényekkel,a természet itt csodálatos dolgokat hozott létre.
Végre elérkeztek egy helyre,ahol végetért az erdő.Itt a fák ki voltak pusztítva,ugyanúgy mint a harctéren,és egy kisebb robbanás helye látszódott.A robbanás medencéjében faroncsok,és egy fiú állt .Ahogy közeledtek hozzá,tisztán látszódott,hogy sebes és
kormos lett az arca a robbanástól.A ruhája is elég szakadtan állt rajta.És a ruhája ...harci ruha volt.Nagisa jól felismerte.Olyan volt,amilyet ők is hordtak.Akkor ez a fiú nem veszélyes.-Ám amint ezt kimondta, Akagi cáfolta meg.Leszálltak, és rámutatott a fiúra.
-Shuyamin, bemutatom neked a környék -szószerint-legveszélyesebb szívtipróját ! Miki ! -azzal odarohant Mikihez,és szorosan,mint a testvérek átölelték egymást.
-Akagi ! Testvér, rég nem láttuk egymást ! Sen riasztott,hogy jöjjek,minden ember számít,hisz éjsza támadásra lehet számítani.
-ekkor nézett a lányra,azaz a fiúra, Shuyaminra aki már megint valahogy a Sen szóra dühbejött.
-És ki ez a ...ö ..furcsa vágású fickó ? -Heh.Én vagyok furcsa vágású,ő meg a szívtipró? Nahát nem tudom, mért mondta Akagi,hogy az,mert ahogy itt szakadtan áll, jobban hasonlít egy szerencsétlen szamárra ... -dühöngött magában Nagisa,de aztán megszólalt.
-Szevasz ! Én Shuyamin vagyok !-ekkor már Akagi is beszélt,és azon,amit mondott,nagyon meglepődött.
-Jaj Miki ! Lehet,hogy furcsa vágású,de nagyon derék gyerek ! Hidd el .Ilyen tanítványom még nem volt...-Nagisa már kezdett hasonlítani egy lufira,amit fújnak és fújnak.Aztán egyszercsak ezt a lufit Miki egy szép kis tűvel kidurrantotta.
-Ja,mivel egyetlen tanítványod nem volt még.-Úgy látszott Akagi sem tud ellenállni régi barátja viccének,ugyanis együtt kezdtek el nevetni
Nagisának már tényleg elege volt.Előszöris,majdnem szívinfarktust kap attól a robbanástól,még a harci cuccait is végig hurcibálja,és akkor csak ez a beképzelt majom az.Másodszor már megint ez a Sen.Most itt sem lenne ez az ökör,ha a csaj nem riasztotta volna.Ráadásul Akagi is kiröhögi....
-Na idefigyeljetek ti marhák !!! -mondta derékratett kézzel -Előszöris felriasztotok ezzel a robbanással,rám az agybajt hozzátok,és még el sem mondjátok mi volt az,hanem rajtam gúnyolódtok ??? !!!!-a két fiú abbahagyta a nevetést.Csak lesték egy darabig,aztán Miki törte meg a csendet :
-Miafene.Ez olyan mint egy hisztis csaj ! Akagii ! Kit rejtegetsz ? Azt tudtam én,hogy mikor még régen szoknyapecérkedtünk, miket tettél.Na de még most is ?És ilyet tenni ????-Akagi és Nagisa is elvörösödött.
-Miket feltételezel te rólam !!!!
-És rólam ? ÉN vérbeli férfi vagyok ! Talán nem azt akarod,hogy MEGMUTASSAM ? Mert hát te mondtad,hogy miket csináltatok Akagival.-ez volt a kegyelemdöfés.
-ÉNNNN a lányokról beszéltem !