108.fejezet
2005.10.09. 16:06
A szó ereje
108.A szó ereje
Az öreg mutatta az utat,miközben Miki ,Maya és Nagisa Akagit vitték az erdőből ki.A hegy oldalához értek,ahol az öregember egy farönkkel eltakart bejáratot nyitott ki.A sötét mélybe lépcsők vezettek.Nagisáék szorosan fogták AKagit,s úgy mentek le a fáklyák mentén.Egy nagy terembe értek,mely otthonosan volt berendezve,bár kicsit koszosnak tűnt.Az öreg intett nekik,hogy tegyék le Akagit az ágyra,s ő elment a másik szobába.
A fiú mozdulatlanul feküdt, nehezen vette a levegőt,és a végtagjai is hidegek voltak,de legalább már visszaváltozott.Az öreg kijött a szobából, kezében egy nagy agyag edénnyel:
-Hozzatok azonnal a második polcról hortafüvet ! -mutatott rá egy sárga fűvel teli üvegcsuporra.Nagisa azonnal felpattant, s már a tálban is volt a fű. Az öregember gyorsan megmutatta melyik fűből mennyi kell Nagisának,s elment még szedni Bakrófüvet a közeli szirtekre.Nagisa langyos vizet engedett az edénybe,majd gyorsan felvagdalta a füveket.A termet keleti fűszerszag árasztotta el.Maya Akagi sebeit kötözte be.
Az öreg végre megérkezett,majd az utolsó fűszálakat is belemorzsolták a kotyvalékba.Összekeverték,s már rohantak is a fiúhoz,hogy megetessék vele.
-Ettől hamar fel fog ébredni.-mondta a férfi.- csak rakjátok be a szájába.-Nagisa azonnal kinyitotta a fiú száját,és belecsöpögtette a tömény főzetet."Ahogy te megmentetted az életem,mikor beteg voltam,úgy én is megmentem a tiedet! Nem hagyom,hogy elmenj"-gondolta magában.
-Rendben..nem maradt hátra más, mint várni, hogy magához térjen.-mondta a férfi.
-Ezek szerint túl van az életveszélyen?-kérdezte Nagisa.
-Igen,de egy jele annak ami ma történt vele mindig lesz.Ez fogja rá emlékeztetni.-mondta gondterhelt arccal.- minden hónap teliholdjakor farkassá fog változni.
-Hogy............mi?- kérdezte rémülten Nagisa.
-Igen..jól hallottad..akit egyszer megharap egy ezüstfarkas,az örök átokra van ítélve..Minden hónapban egyszer farkassá válik.
-Dehát ki maga? És mi ez az egész? -kérdezte Nagisa.
-Én vagyok Utaka.
-Utaka? A bölcs ?
-Igen.-de ekkor Akagi köhögni kezdett,és felegyenesedett.
-Mi történt velem ? És hol vagyok? -fogta a bekötözött fejét fájdalmasan.Nagisáék pedig mind a nyakába borultak.
-Utakánál vagy. Watasaka falujának bölcsénél.-mondta az öreg.
-Utaka? És ,hogy kerültem ide? -kérdezte.
-Hát nem emlékszel ? - kérdezte tőle meglepődve Nagisa.
-Nem..azaz csak arra,hogy Asuka farkas lett,és meg akart téged támadni,és akkor én...
-Igen...farkassá változtál.-mondta a lány.
-És...............mondd csak......mikor farkas voltam.....nem...bántottalak? -kérdezte félve.
-Hát...eleinte...igen,de aztán megváltoztál,és megvédtél a többi farkastól.Köszönöm.-mondta Nagisa szégyenlősen.
-Dehisz...ez lehetetlen! Életemben egyszer láttam olyat,hogy Watasaka falujának ezüstfarkasaira hatott volna a varázs...és nem bántották egymást...egész életemben egyszer.Gyermekeim...ez egy olyan erős érzés, olyan próbatétel volt számotokra, mely bizonyítja érzéseiteket! Büszkék lehettek magatokra! -mutatott kezével Nagisára és Akagira.
-Hogy mi ? -kérdezte Akagi, mit sem értve az egészből.
-Te nem bántottad a leányt. -magyarázta.- mikor egy halandó embert megharap egy ezüstfarkas,ő is farkassá lesz.Babonázva semmit sem tud a külvilágról, mindenkit meg próbál sebezni.Kivéve egy esetet...ha a személyek közti kapcsolat annyira erős, hogy egy bizonyos szóra felismeri a farkas az áldozatát.Ez esetben Akagi,te felismerted Nagisát...mert amit mondott...az a szó volt,mely a szere..
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁllj!-mondta Nagisa,s befogta az öreg száját, majd valamit annak fülébe súgott."Kérem !! Ne mondja el neki, mi volt az a szó,amit akkor mondtam"-könyörgött neki.
-Dehát miért,gyermekem?
|