115.fejezet
2005.11.05. 14:03
115.Naoko története
Fiatal házasok voltunk Yagamival,mikor megszületett lányunk,akit Naoko névre kereszteltünk.Gönyörű gyermek volt,mély,kék szeme,mint a tenger ! Jó életet szántunk neki, s mivel mi akkoriban szegénységben éltünk,nem tudtunk más megoldáshoz folyamodni,csak a jegyességhez.Már csecsemő korában elkezdtük a jegyese keresését..az volt a cél,hogy minél gazdagabb családból származzon,de ilyen ismerőseink nem voltak.Ezért hát lemondunk e célunkról,s boldogságban neveltük gyermekünket.Egy esős napon,-Naoko akkor tizenhetedik életévében járhatott- mint minden nap,munkámba indultam,halászni.Ám ezen a napon érdekes dolog történt.A császár ellátogatott a halászatra,ugyanis aznap volt fia tizenkilencedig születésnapja, s maga akarta kiválasztani a legnagyobb halat ,amit aznap fogtak.S mikor megérkezett a császár,mindenki mély hajlással tisztelgett neki.Nekem azonban kinn maradt az aznapi fogásom a vízparton,s megpróbáltam kiosonni, a nagy tömegben úgysem vesznek észre.-gondoltam. Sikerült is eljutnom a császár háta mögött, mikor észrevettem valamit.Az egyik alkalmazottnak sikerült a császár közelébe merészkednie,s egy robbanógolyót készült épp a császárra dobni.Én azonban neki ugrottam,s a bomba máshová ért földet,a kikötő vizében.Az embert elfogták a testőrök,s elszállították a császári bíróságra.A császár pedig maga köszönte meg nekem,hogy megmentettem életét.Később kiderült,hogy a merénylő őrült volt,s hogy célja a császár halála volt,hogy ő lehessen az uralkodó....A császár pedig hálája jeléül elhívott engem és a családomat a fia ünnepségére. Lányom nem akart jönni,ő ugyanis ekkor élte virágkorát.Gyönyörű nővé fejlődött...haja mint az ébenfa, szája mint a friss rózsa,s szemei mint a tenger tündöklött.Nem csoda hát,hogy a faluban élő egyik szegényebb családban élő fiatal fiúval szerelembe estek.Naoko minden napját a fiúval töltötte,nem volt olyan perc,melyet feláldozott volna ... S pont ezen a napon,mikor a császár fiának tizenkilencedik születésnapja volt,ünnepelte Naoko barátja is születésnapját.Lányom pedig épp ezen indok miatt nem akart eljönni velem és feleségemmel,Yagamival a császár udvarába.Hosszasan kellett győzködnöm,mire elhatározta magát,s velünk jött .Az ünnepség felfoghatatlanul gyönyörű volt.Pompás díszletek,vízköpők,s a híres császári kert....mindenfelé különböző ételek,italok álltak. A császár észrevett bennünket,s saját asztalához ültetett minket.Már éjfélt ütött az óra, mikor belépett fia. Mikor a trónörökös meglátta lányomat,azonnal beleszeretett. Tengerkék szemei megbabonázzák,de lányom ridegen köszöntötte a férfit..a szerelem viszonzatlan volt.
|