11.fejezet
2005.06.20. 21:17
- Hááát...nem, illetve ott van egy ajtó! - Igen, ott az az ajtó, de a vízesésre nyílik. Komolyan mondom, úgy viselkedsz , mint egy hisztis kislány ! " A kis nőgyűlölő..."-gondolta magában Nagisa, de aztán csak ennyit mondott. _-Ja, ja , a csajok. Egyébként meg csak úgy megkérdeztem. - próbált férfiasan beszélni Nagisa. Na de hol öltözzek át ?!!! Akagi arckifejezése mindent elárult, mikor Nagisa ezt az ostobának tűnő kérdést feltette. - Shuyamin ! Könyörgöm ! Csak nem azt akarod mondani, hogy szégyellős vagy ? ! Nézd, ha harcos akarsz lenni, le kell szoknod ezekről a kényeskedésekről. Viselkedj már úgy, mint egy férfi, nem úgy, mint egy nyafka kislány ! - De, de... az én falumban azt tanították... - Persze, persze, a nagyid. Tudom. Mindig ezzel jössz, de már kezdem unni. - De én nem így nevelkedtem !- mondta elpirulva Nagisa,. - Jó, rendben van. Hát akkor, ha megbocsátasz, engem ez nem zavar. S közben máris elkezdett vetkőzni. Nagisa ettől még sokkal pirosabb lett, lassan már a főtt rákhoz hasonlított. Egy utolsó pillantást vetett a fiúra, aki már a fölső harci ruhát is levetette,és zavartan kiviharzott. A sziklaszirtre ment, hogy ő is átöltözzön az akagitól kapott ruhába. Szerencsére a ruha olyan durva szövésű volt, hogy nagyon jól elrejtette a lány nőiességét. Mikor visszaért, Akagi már aludt. Egy darabig pokrócáról nézte a fiút, aztán ő is elszenderedett. Ezen az éjszakán még furcsábbat álmodott, mint eddig. Nagisa próbálta széttörni az üvegfalat, majd később a fiú is segíteni kezdett neki. Addig, míg egyszercsak a fal el nem kezdett repedni. A többire már reggel nem emlékezett. Másnap hajnalban arra ébredt, hogy valaki rázza, keltegeti. Akagi ébresztgette. - Na végre, felébredt az "Úri lány" ? ! - mondta gúnyosan Akagi. Nagisa azon gondolkodott, hogy hogyan reagálna, ha tényleg fiú lenne. Valószínű jól behúzna Akaginak, mert lánynak titulálta. de ehelyett csak ráförmedt. - Elég volt, hogy folyton lánynak gúnyolsz. Vérbeli férfi vagyok, megértetted ? - Ó, igen ! - mondta nevetve Akagi. - Egyszer majd csak az leszel- " Na, ebben nagyon tévedsz.." - gondolta a lány, s magában azon tűnődött. hogy milyen bájosan mosolyog Akagi. - Akkor menj, ott az ajtó. Gyerünk fürödni. Én addig elmegyek, hozok valami harapnivalót. Nagisa kinyitotta a barlang végében lévő ajtót, s csodálatos kép tárult a szeme elé. Alig bírt megszólalni a meglepetéstől. f.k
|