18.fejezet
2005.06.20. 21:36
-Jól van.Ne vitatkozzunk.Amúgy mostmár magyarázkodhattok.-mondta Nagisa,és elindult Midori felé.Felpattant rá,és büszke tartással nézett le a két fiúra. -Akkor indulhatunk ?-kérdezte.Akagi és Miki még mindig bambán néztek maguk elé.Aztán végülis Akagi agyához jutott el hamarabb a kérdés: -Persze,mehetünk.Tényleg sietni kéne.Miki,hazamenjünk,lepihensz még harc előtt,vagy rögtön menjünk a srácokhoz ? -Hát nem tudom.Az az igazság,hogy kicsit elfáradtam,na meg a landolás ...-ekkor Nagisa szakította félbe. -Ja igen ! A LANDOLÁSOD VOLT AZ A ROBBANÁS ?-Miki elpirult,és helyette Akagi válaszolt. -Hát igen,Miki már csak ilyen.-mondta gúnyos,de jellegzetes Akagiféle mosolyával- A saját repülő szerkezetével jár,ami -hozzáteszem-minden alkalommal fuccsot mond . A legutóbbi találkozásunkkor kishiján otthagyta a fogát .De mostmár tényleg menjünk.Körülbelül 5 óra lehet.Nemsokára támadás várható.-felült Kovura,és elindultak.Aztán le kellett szállniuk,mert Akaginak csak Miki kiabálásakor esett le ,hogy a fiúnak nics min repülnie .Leszálltak tehát,és Akagi mögé ült s végül Akagihoz repültek. -Shuyami,te maradj itt,és őrködj ! Ha valami történik, üzenj.-Csak éppen azt nem mondta meg,hogy hogyan üzenjen.Ami ,mint később kiderült elég nagy hiba volt.Szóval,mire Nagisa feleszmélt, Akagiék már ott sem voltak ." Most mit csináljak ? Agyon unom magam ."Ráadásul már vasárnap volt,és a hegedűversenyre kéne készülnie...és itt unja az időt .Legszívesebben felordított volna,úgy bosszantotta a dolog.Kis idő múlva lenyugodott,és lefeküdt a pokrócaira.A napfény besütött,és felmelegítette az "ágyát". Ez jólesett neki,mert a repüléskor eléggé áthült,de az ágy még mindig kényelmetlen volt.Az Akagié viszont nagyon csábította... Ott volt tőle 5 centire,és szépen be volt ágyazva."Ez is ritka.Hogy egy fiú ágya be legyen vetve."Körülnézett.Végülis semmi rossz nincs abban,ha ledől egy kicsit arra az ágyra,úgyis olyan fáradt.Felállt hát a sajátjáról,és az Akagiéba feküdt.Az ágy Akagi illatát árasztotta.Igazán kellemes volt,és Nagisa a melegben és Akagi illatában álomba szenderedett. Már ki tudja mióta aludt,amikor zúgó és dübörgő hangokra kinyitotta a szemeit.Lassan felült,és szétnézett.A helyiségben senki sem volt.Minden úgy állt,mint az elalvása előtt.De akkor mi ez a zaj ?-és gyorsan felállt,és kiment a szirtre.Azonban amint odaért,lebukott a földre.Az égen ugyanis hatalmas zúgással egy hatalmas sereg vonult végig,sárkányok és egyéb repülő lényeken. "Hát akkor mégis itt az ellenség.Nem csak tévhit volt,hogy támadásra készülnek.De hisz még nincs éjszaka.Épp,hogy csak sötétedik."-gondolkodott Nagisa.Nem tudta,hogy mi tévő legyen.Hogy üzenjen Akaginak? Mi lehet vele ? Vajon tudja,hogy mi történik ? -Ekkor azonban három harcos kitért a seregből ,és a Nagisát rejtő hegy felé vették útjukat .
|