- Állj kém ! Vagy akárki is vagy te ! Egy moccanást sem,mert véged...Yumi,menj be a házba !-intett a kislánynak,de az makacsan állt mellettük.
-Én bizony nem megyek sehova Maya ! Ez a lány még egy légynek sem tudna ártani...Nézz már rá...-mondta,kicsit lenézően.
-Köszi...khm-köhécselt Nagisa,mert a kard miatt szinte a lélegzetvétel is nehezére esett.-Azért annyira nem vagyok gyenge...
-Látod Yumi? Na,eredj be,mert különben elviszlek Tetsumihoz..-Nagisa nem tudta,ki az a Tetsumi,de látszólag nem lehetett valami kedves személyiség,mert Yumi hamar eliszkolt.Elgondolkodott.Csak nem hagyhatja magát,hogy ez a Maya itt terorizálja...
Óvatosan hátrarakta a lábát,majd hirtelen előre,s ezzel a hirtelen csellel a lány hanyatt esett,de mielőtt Nagisa leléphetett volna felpattant,s a karddal közelített.Nagisa is előrántotta a sajátját..
-Maya,ne tegyél olyat,amit később megbánhatnál...és miért támadtál le ?-szegezte a lánynak a kérdést.
-Hogy miért,húgi ? Hát egyszerű a képlet...Háború van...Lázadások,és a lázadókat Fujkeido emberei nem hagyják nyugton..A te urad lemészárolta a szüleimet...Fujkeido...Igen,képzeld,ki merem mondani .Fujkeido,az a...-itt már a dühtől nem tudott tovább beszélni.
-Bocsáss meg,de valamit nagyon félreértettél...-mondta Nagisa,még mindig harci állásban,kezével kardjával.-Én nem vagyok Fujkeido embere.Sőt .Ellenkezőleg.Azt a feladatot kaptam..izé.-ekkor belényilalt a felismerés.Neki tilos a küldetésről beszélnie.
-De...eddig az életben nem láttam mást magamon,és Akagi vezéren kívül,aki ki merte volna ejteni a nevét...Te...ki vagy ?-kérdezte a sápadt Maya.
-A nevem...Nagisa . Nagisa Mikudo.-mintha James Bond nevét mondta volna ki,a lány nagyra tátotta száját.
-Te vagy Nagisa ?
-Igen..Miért,honnan ismered a nevem ?