Nagisának földbe gyökerezett a lába.A füle rettentően zúgott.A szíve pedig...már alig dobogott.Úgy érezte,menten összeesik,de előbb még kiszakad a szíve...Lerogyott a kőfal mellé,s úgy hallgatta tovább...
-Egyszerű.Mondd meg neki ! Attól még maradhattok barátok,hogy nem vagy belé szerelmes !-mondta Miki.
Nagisa pedig nem bírta tovább hallgatni.Ha még egy szót hall a beszélgetésből,belehal...Ezért inkább bevánszorgott a barlangba,s ledőlt az ágyra,ahol némán zokogni kezdett.
Kinn pedig :
-Ha Nagisát szereted,mondd meg neki.Emina meg fogja érteni.Mert meg KELL értenie.Már vagy 4 év eltelt azóta,hogy eljegyeztétek egymást.Azaz a mamáitok.Ez semmit nem jelent.Emina szép lány.Talál magának férjet hamar.Hidd el.
-Akkor menjek Nagisához ? -virult fel Akagi arca.De aztán pedig amilyen gyorsan felvidult,olyan gyorsan újra a sötét szomorúság lett rajta úrrá .-Nem...Nem tehetem.Nagisa veszélyben lenne mellettem.Még nem tudom mit teszek...Aludnom kell rá minimum egyet.Jaj Miki,öreg cimborám!-s azzal rátámaszkodott Mikire.
-Öreg cimborád,a nagyanyád!Te...öreg cimborám.-s azzal ö is Akagira támaszkodott.
Nagisa pedig már-már álomba ringatta magát a sok sírástól.Soha nem érezte még ennyire becsapva magát....Aztán mikor már majdnem aludt,Akagi lépett be a szobába.Nagisa megremegett.Halkan,magába fojtotta a sírást,hogy Akagi észre ne vegye...De aztán hirtelen minden elsötétedett előtte.Mintha meghalt volna.Úgy is érezte abban a percben,hogy itt ér véget az élete...S azután már nem is volt eszméleténél.
Mikor Akagi belépett a barlangba,észre vette,hogy Nagisa szipog.Odalépett hozzá,s halkan a fülébe súgta:
-Mi baj van ?-kedvesen.De a lány nem válaszolt.Akagi erre megcirógatta az arcát,mire Nagisa meg se rezzent.Ekkor érezte Akagi,hogy milyen forró a lány arca.S,hogy csurom víz.Amire persze azt hitte,hogy izzadság.Még csak nem is gondolt arra,hogy esetleg a lány sírt.Azonnal felültette Nagisát,de rémülten vette észre,hogy az élettelenül zuhan vissza az ágyra.
Azonnal felkapta,s rohan vele Mikihez.
-Miki!-üvöltötte.-nem mozdul ! Nagisa nincs eszméleténél.S valószínűleg magas láza van ! Rohanj azonnal orvosért ! -ebben a pillanatban Maya már ébren figyelte az eseményeket.
-Mi történt ? Nagisa!!! -s azzal odarohant a lányhoz .-mit tettél vele ,Akagi ?!!!
-Jaj,hagyd már ! Inkább hozz vizet,és rongyokat ! Azonnal ! -Maya rögtön cselekedett.
Akagi lefektette a lányt az ágyára,s szétgombolta ingjét.Maya döbbenten nézett rá.
-Mit teszel ,te pervelz?
-MAYA ! BE KELL BOROGATNI AZ egész testét,különben életét vesztheti! Nem látod,hogy már alig lélegzik ?-Maya innentől kezdve meg se mukkant,csak csinálta amit kell.
Akagi óvatosan betekerte a lány forró testét a rongyokkal,s a homlokát törölgette.Aztán elküldte Mayát gyógyfüvekért.
Már egy órája távol volt Miki,mikor végre hazatért.
-Akagi ! -szólalt meg lihegve a fáradtságtól- nincs egy orvos sem a környéken.Mindet elvitték Fujkeido emberei büntetésül,amiért rejtegetnek téged.Azt mondták az emberei,ha nem adunk elő téged,orvos nélkül marad a falu.
-Oh,az az átkozott ! Akkor feladom magam !